home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9516
/
AZURIR.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-09
|
16KB
|
230 lines
@VSzövegszerkesztôk Magyarországon@N
@VJelenetek a DOS korából@N
Alábbi összeállításunkban a félmúlt DOS-os
szövegszerkesztô programjairól esik szó. Némelyiknek a
doboza még mindig ott porosodik egyik-másik olvasónk polcán,
másoknak a dobozát talán sosem láttuk, bár a programot
használtuk vagy talán azóta sem tudnánk nélküle dolgozni...
Olvasóink többségének azonban mindez már alighanem
történelem.
""Az úr ír", szólt valamikor az ábécéskönyv elsô
mondata. Nos, az úr egy ideje már számítógépen, speciális
programok segítségével ír, amelyeket angol nevük (text
editor) tükörfordításával szövegszerkesztônek nevezünk.
Ahogy nôtt e szövegszerkesztôk tudása, egy idô után
elkezdték ôket szövegprocesszornak, sôt
dokumentumprocesszornak nevezni. Lassan már több bennük a
tördelés, mint a szöveggondozás, egyre inkább hasonlítanak
egy kiadványszerkesztôhöz, mint -- mondjuk -- a Norton
Editorhoz.
Vajon mivel írtunk tegnap, és mivel írhatunk ma? Milyen
a kínálat a szövegszerkesztôk piacán?
Kezdetben volt a Wordstar, egyike annak a három
programnak, amelyekre annak idején irodát lehetett
alapítani. Ez még a legendás, 8 bites operációs rendszer, a
CP/M idején született, de egy ideig a DOS-os PC-n is
használták. 3.4-es kiadásának a magyarítása MTEXT néven
látta meg a napvilágot a Mûszertechnika (akkor még)
Kisszövetkezet jóvoltából. Készült olyan változata, amely az
eredeti Wordstart írta át a képernyôkezelést grafikussá
téve, hogy megjelenhessenek az ékezetes magyar betûk CGA
monitoron is. Végül mégis az 5.0-s verzió Microsystem által
készített magyarítása terjedt el, amelyben csak a képernyôn
megjelenô szöveg volt magyarul, minden másban angol maradt
(még az Igen/Nem kérdésre is Y-t vagy N-t kellett
válaszolni). Bár ez a verzió már ismeri a
funkcióbillentyûket, van Alt betûkombinációval
elôcsalogatható legördülô menüje, mégis a legtöbben a CP/M
idôkbôl megmaradt Ctrl-os billentyûkombinációkkal használták
(Ctrl-K állomány- és blokkmûveletek, Ctrl-P
nyomtatómûveletek, Ctrl-O képernyômûveletek). Ezt a verziót
már felkészítették a lézernyomtatókkal való együttmûködésre,
és sorkizárásra is képes, így alkalmas volt reprezentatív
levelek írására. Bár készült Wordstar Windows alá is, a
DOS-os pedig már a 7.0 verziónál tart, a piacon háttérbe
szorult, ma már Amerikában sem számíthat a
legelkötelezettebb hívein kívül túl sok felhasználóra.
Z80 processzoron indult a magyar fejlesztésû Rosytext.
Eleinte géppel együtt árulták, majd a PC-ken különleges, a
programmal együtt járó, szedôbillentyûkkel felvértezett
klaviatúrája nyújtott nagyobb kényelmet a felhasználónak és
hardveres védelmet a fejlesztônek. Manapság az 5-ös
verziószámú Rosyplus már minden PC-n fut (egyedi
billentyûzet nélkül), és még egy XT-vel is megelégszik,
alapkiépítésben. A csak VGA kártyát igénylô grafikus
megjelenítésnek köszönhetôen a magyar betûkön kívül cirill
és görög betûket is valósághûen szemlélhetünk vele, az
összes attribútummal együtt. Ezer körüli példányszámban
vásárolták meg, fôként állami intézmények, de magányos
tollforgatók szintén használták. Mindmáig kapható, bár egyre
több felhasználó áll át más szövegszerkesztôre, és ezt a
fejlesztôk konvertálóprogramokkal, makrókkal támogatják. A
program menüje, dokumentációja természetesen magyar,
emellett magyar helyesírás-ellenôrzôje van.
Mindenféle grafikus kártyát és nyomtatót támogat a 6.
kiadásánál tartó Ékszer, amellyel a magyaron és oroszon
kívül a legtöbb európai nyelven lehet írni, mivel a betûket
grafikusan teszi ki a képernyôre és a nyomtatóra. A
Rosytexthez hasonlóan beleépítették a Robotron írógép-
nyomtatók kezelését (kopognak-e valahol még ilyen,
margarétakerekes ""nyomtatón"?), ám elboldogul a mátrix-,
Laserjet és Deskjet nyomtatókkal is. A körlevélkészítés,
levelezés, grafika a program részét alkotja, csakúgy mint a
magyar helyesírás-ellenôrzés. Csak akkor kell külön
kiegészítést vásárolnia hozzá a tulajdonosnak, ha
beszéltetni szeretné, mert -- egyelôre egyedül a piacon --
még azt is tud! A PC hangszóróját használva felolvassa a
textust és a program üzeneteit. Néhány ezer példányban kelt
el, több országos intézménynél, például a rendôrségen
rendszeresítették. Egyszerûbb levelezésre, hivatalos iratok
készítésére használják, noha -- tudomásom szerint -- írtak
vele már ószláv egyetemi jegyzetet is. Külön figyelmet
érdemel az Ékszernek az a képessége, hogy egy fôsorhoz
tetszôleges számú indexsort képes hozzárendelni. A bennük
elhelyezett jeleket késôbb öszefüggô egységként kezelhetjük,
így a program külön képletszerkesztô nélkül kiválóan
alkalmas matematikai szövegek létrehozására.
A Context Pro talán a legigénytelenebb szövegszerkesztôk
egyike. Egyetlen 360 kilobájtos lemezen elfér, és minden
elterjedt grafikus kártyát támogat. Magyarítása a menükön
kívül a dokumentációra is kiterjedt, viszont a nyomtatásra
sajnos már nem: ezt a felhasználóra bízták. Néhány száz
példány fogyott belôle, de ennél több helyen használhatják
az egyszerûsége okán. Elônye, hogy CWI, Ventura és cirill
betûkiosztással egyaránt tud dolgozni. Németországban,
ahonnan származik, sokkal elterjedtebb, mint nálunk. A
Context tipikus példája az olyan szoftvereknek, amelyek
egyetlen -- és zseniális -- alkotó kezébôl származnak:
Mathias .... fejlesztése kicsi és gyors, egyszerû és
áttekinthetô.
Nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket a például
akadémiai körökben elterjedt DOS-os szövegszerkesztôbôl, a
Xywrite-ból (ejtsd: zájrájt) honosított ìrnok. Pedig szinte
napjainkig ez volt az egyetlen olyan szövegszerkesztô
program, amelynek a teljes dokumentációját átírták magyarra:
nemcsak az Oktató, hanem a Hivatkozási kézikönyvet is (a
teljes doboz tömege a dokumentációval 2,2 kilogramm). A
Xywrite-ot használók számára megnehezítette a program
kezelését a teljes magyarítás, hiszen ez parancsorientált
szövegszerkesztô, vagyis az utasítás kezdôbetûibôl alkotott
karaktersorozatok vezérlik. Ez a megoldás az elsô, még nem
teljes képernyôt, hanem csak sorokat mutató és manipuláló,
programozói szövegszerkesztôk öröksége. Az angol változat CA
parancsa helyett bizony nehéz átszokni a @KBehív-@Nra vagy a
Quit helyett a @KKilép-@Nre. A program, igaz csak korlátozott
méretekben, sorkizárásra is képes. A teljes körû
nyomtatótámogatás még Postscript nyomtatókon is lehetôvé
teszi benne a magyar betûk használatát, ami megjelenésekor a
szövegszerkesztôk körében egyedülálló volt.
Figyelemre méltó maga a magyarítás, amelyhez nyelvészek
segítségét vették igénybe, és az ìrnok az elsô olyan
szövegszerkesztô, amelyben magyar helyesírás-ellenôrzô van,
mégpedig az Ami Próból vagy a Wordbôl ismert
Morphologic-féle Helyes-e?. Néhány száz példány kelt el
belôle -- fôként a magyarított, DOS-os Ventura szövegbevivô
programjaként használatos. Magyarországon, ahol az angoltól
eltér az ábécé, és a PC-k távol vannak az egységes
billentyûzetkódolástól, az eredeti Xywrite és az ìrnok közös
erénye a házilag egyszerûen átírható kódkiosztás.
A Microsoft Word szövegszerkesztô DOS-os változatai
közül nálunk a 3.0-tól minden kiadás elôfordult, de a PC-k
elterjedésével az 5.0 és az 5.5 egyidejûsége miatt ezek a
legismertebbek. A 3.0-t az államigazgatás számára az
Ållamigazgatási Számítógépes Szolgálatnál magyarították, s
ez a változat számos érdekes terminus technicust tartalmaz.
A DOS-os Wordöket Magyarországon sokfelé használják, bár az
eladási adatokból erre nem lehet következtetni, elterjedése
még a szoftverrendôrség megjelenése elôtti idôre tehetô.
Népszerûségét a hagyományoktól való elszakadásnak, a
funkciók megtanulása nélkül használható menürendszernek
köszönheti, valamint annak, hogy viszonylag bô a
szolgáltatásválasztéka.
A Code Page (hol nemzeti, hol regionális kódtábla)
koncepciót kiagyaló Microsoft a felhasználóra hagyta a
nemzeti betûk kérdését, így többféle magyarítás született
hozzá: magyarították a billentyûzetet, a képernyôt és a
nyomtatót, idônként a menüt és az üzeneteket is.
Tulajdonosai az angol nyelvû dokumentációt a boltokban
kapható magyar nyelvû kézikönyvekkel helyettesíthetik, és
aki egyedül nem boldogul vele, az tanfolyamok között
válogathat, bár a windowsos világ eljöttével ezek száma
csökkenôben van. A 6.0-s DOS-os Word már keveseket érdekel,
könyv ugyan jelent meg róla, de más támogatást nem kínálnak
hozzá, pedig például a beépített, változtatható méretû betûk
megérdemlik a figyelmet.
A világon a legtöbb példányban eladott DOS-os
szövegszerkesztô a Wordperfect. A Mûszertechnika
gondozásában született meg hozzá a magyar felhasználói
felülettel ellátott változat. A magyarítás nem teljes körû:
a program tartalmaz ugyan kívülrôl illesztett magyar
helyesírás-ellenôrzôt, a dokumentáció nagyobb részét azonban
itt sem fordították le. A DOS-os Wordperfect 5.1 -- a
korábbi kiadásokkal ellentétben -- jól egyesíti magában a
kezdôknek szánt egyszerû programok könnyû kezelhetôségét
(egér, opcionálisan kérhetô legördülô menük stb.) a
kiadványszerkesztôkre jellemzô tulajdonságokkal. Más
szövegszerkesztôhöz szokott felhasználónak szokatlan lehet
sok funkcióbillentyû jelentése és nehézkes a többszintes
menüstruktúra, de aki egyszer -- jó néhány napot rászánva --
megtanulta, hogy ""Alt Fx n" után milyen parancsokat lehet
kiadni, az nehezen tér át másik programra. A Wordperfect
lényeges vonása, hogy állománykompatibilis a windowsos,
vaxos és Unix alatti, valamint Macintoshra írt
változatokkal, így -- fôként Nyugaton -- olyan munkahelyeken
részesítik elônyben, ahol többféle operációs rendszer él
egymás mellett. A Wordperfect azon kevés programok egyike,
amelyek nem bízzák a véletlenre -- illetve a felhasználóra
-- a nemzeti betûk használatát: tizenhárom táblába rendezve
megtalálható benne az összes ékezetes latin betû, adnak
hozzá cirill, japán, héber betûket, tipográfiai jeleket és
matematikai szimbólumokat. Kis ügyességgel grafikus
nyomtatásban az összes betû és jel viszontlátható, grafikus
nyomtatással, de nyomdai minôségû eredményt csak
betûcsomag-illesztéssel kapunk. A magyar verzióból mintegy
két-három ezer példány talált gazdára, és még tavaly is
száznál több kelt el belôle. Egyaránt használják ezt a
programot titkárnôk, akik az írógépet cserélték
számítógépre, illetve olyanok, akik a nyomdai
szedôrendszerhez hasonló szolgáltatást várnak el tôle. A
legújabb, 6.0 verzió valószínûleg a DOS-os szövegszerkesztôk
fejlôdésének csúcspontja: windowsos környezetet biztosít
Windows nélkül, mivel egyaránt használható szöveges és
ablakos, WYSIWYG üzemmódban. Négyféle méretezhetô betûtípust
kezel, érdekessége, hogy küldhetünk belôle faxot. Olyan
szolgáltatásokat nyújt, amelyek még egy
kiadványszerkesztônek is dicséretére válnának, egyedül ez a
DOS-os szövegszerkesztô képes grafikákat a kontúr mentén
körbefolyatni szöveggel. Viszont meglehetôsen tárigényes,
ezért -- egyedülálló módon -- a Novell kirukkolt a korábbi
világsikeres verzió felpiszkált változatával is. A
Wordperfect 5.1+ be tudja olvasni a 6.0 kiadással írt
szövegeket, és szintén tud faxolni.
Ami ezután jön, az a Windows, egy egészen más világ...
@KFutó István@N
Termék Gyártó(honosító) Ajánlott végfelhasz- Minimális Magyar Elválasztás Helyesírás- DTP lehetôségek
nálói ár, forint hardver- dokumentáció ellenôrzés Proporcionális Grafika Fejlett DTP
(nem kapható) igény írás beillesztése lehetôségek
Wordstar 5.0 Micropro (35000) XT + (1) - - +(külsô +(külsô -
magyar változat (Microsytem Rt.) fontokkal) programokkal)
Rosyplus Rolitron 15000, upg. XT,VGA + +(nincs + - - -
Informatika Kft. 7500 kivételszótár)
Ékszer Éksoft Kft. 12000,beszélô XT,HD + + + - + _
verzió:15000
Context Pro DMW Software (19000) XT + - - - - -
ìrnok XYQUEST (Computer (33000) XT,HD + + + + + -
Media Rt.)
Word 5.0,5.5 Microsoft (34000) XT,HD - - - +(külsô + +
Wordperfect 5.1 Wordperfect Co. 44000 XT,HD + + + + + +
magyar változat (Mûszertechnika Rt.)
Wordperfect 6.0 Wordperfect Co. 44000 (2) 286 HD: - - - + + +
DOS 8 MB
1 Részleges dokumentáció.
2 Ez a kelet-európai verzió (EE) ára, az amerikai verzió ára 67000 forint.